A korabeli szociálpolitikai programok közül a leglátványosabb és egyben legeredményesebb példa a Wekerletelep létrehozása. Magyarországon ez az építészeti együttes az első átfogó szemlélettel tervezett és városrendezési tervek alapján föl is épített, jól működő lakótelep. Az 1930-as években példaértékű volt az egész világon. A telep – szervezettsége mellett – kitűnik az épületek szépségével is.

Kispestnek ez a része nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte is híres. Az angol Arts & Crafts, a kertvárosi koncepció, a magyar népi szecesszió és Wekerle Sándor igényessége, szociális elhivatottsága egymásra találásának gyümölcse a megvalósult munkástelep.

Bárhová nézünk, funkció és forma egysége köszön ránk. A műemléki és népi építészeti hagyományok hatása meghatározó erejű a telep tömegformálásában. Ilyenek például a magasra felhúzott tetősisakok. A belső téralakítás jellemzően egyszerű. Színezésében általában az építőanyagok (fa, kő, cserép) színei érvényesülnek. A formák és felületek gazdagságát elsősorban az anyagok plasztikája biztosítja. Meghatározó helyeken fafaragásokkal, domborművekkel találkozhatunk. A főtérre merőlegesen érkező utaknál tornyok, az átlós utaknál kettőzött oromfalak és fiatornyok emelik ki jelentőségüknek megfelelően a fordulópontokat. A térre vezető merőleges utakat jegenyefákkal szegélyezték, a körutak fasorai, a terebélyes lombozatú platánok pedig szinte egybefüggő zöld alagutat alkotnak.

A telep zöldfelületei tudatos tervezés eredményeként jöttek létre a korabeli kertvárosi mozgalom „élhető város” eszményének megvalósításaként. Valamennyi egyemeletes és földszintes épületnél kertrészek is tartoznak a lakásokhoz, a főtéri épületek körül pihenőparkot alakítottak ki. Az utakat egységes fasorokkal szegélyezték, a főtér pedig hatalmas egybefüggő zöldfelület lett. A telepgondnokság saját kertészetet tartott fenn. A közterületen ötvenezer fát, a házak kiskertjeiben megközelítőleg ugyanennyi gyümölcsfát és cserjét ültettek el. A gazdag növényzet számos madárfajnak kínál ma is lakóhelyet.