A Dél-Budapesten fekvő Wekerletelep a XIX. kerület – az 1950-ig önálló város, Kispest – területének egyhatodát foglalja el. Az 1,7 négyzetkilométeren elterülő kertváros nemcsak Magyarországon rendkívüli, de az európai kertvárosok közül is az egyik legnagyobb. A XX. század első három évtizedében épült, népi szecessziós vonásokat viselő városrész ma műemléki jelentőségű terület. A telep lakossága a kiadvány szerkesztése idején 11 ezer fő. Az itt élők többsége a város többi részén lakóktól érzékelhetően eltérő szocializációs képet mutat. Ez annak köszönhető, hogy a telepen élők úgy ismerik egymást, úgy viszonyulnak az itteni közösséghez, mint ahogy az a falvakban megszokott.