10. ÁLLOMÁS
A Drágfy köz és Zoltán utca sarkán látható egy orvosi rendelő és lakóház, majd a Zoltán utcán balra haladva az egyetlen ma is működő pékség.
A közintézmények létesítése és a közellátás körüli vita a korabeli ismertetésekből és cikkekből is kiderül. Az 1911. október 7-i kormányülésén a munkástelepi iskolák ügyét és a munkástelep ellátását is napirendre tűzték. (Ekkor már Wekerle Sándor volt a miniszterelnök, pénzügyminisztere Lukács László volt.)
A pékműhelyek építése eredetileg nem szerepelhetett az elképzelésben, mert az előterjesztő arra panaszkodott, hogy a kispesti pékek nem tudják kielégíteni a megnövekedett lakossági igényeket. 57 000 koronát szavaztak meg két sütöde építésére, hogy a wekerleieknek ne kelljen több kilométert gyalogolniuk a drága és távoli kispesti sütödékig.
A Kádár-korszakban az üresen álló telkekre oda nem illő épületeket húztak fel. Így a lebontott téglagyár helyére, valamint a gyár raktárterületére blokkházakat, az egykori piac helyére egy gimnáziumot építettek. Ez utóbbit a Murányi utca túloldalán látjuk.
1949 előtt a 10–11 éven felüli korosztály nagy része polgári iskolában vagy gimnáziumban folytatta tanulmányait. Ilyen típusú iskola a Wekerletelepen nem létesült, ezért kezdetben a szülők kénytelenek voltak távolabbi iskolákba járatni gyermekeiket. A wekerlei fiúk zöme a Népliget mellett fekvő Széchenyi Gimnáziumba, majd annak kispesti fiókjába, a Deák Ferenc Gimnáziumba járt.
1949 nyarán a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium székhelyet és nevet váltott. Az iskola beköltözött a Kossuth téren álló volt polgári fiúiskola épületébe. Deák Ferencet – akit a haza bölcsének nevezünk, és akinek nevét az iskola harminc éven át viselte – a Rákosi-korszakban a kommunisták megalkuvónak, Habsburg-barátnak és kizsákmányoló földesúrnak tartották, így lett az iskola előbb Budapest XIX. Kerületi Állami Általános Gimnázium, majd a szociáldemokrata-kommunista politikus neve után Landler Jenő Gimnázium. 1949-től 1964-ig a Kossuth téren működött, helyén ma egy szakközépiskola található.
A végzős gimnazisták 1964 tavaszán ballagtak utoljára a Kossuth téren. Az oktatás ősszel már a wekerlei piac helyén felépített, vadonatúj épületben folytatódott. 1989. október 1-jén a wekerlei gimnázium újra felvette Deák Ferenc nevét. Az ünnepélyes névadásra a rendszerváltozást követően, az 1990-es tanévzárón került sor.