13. ÁLLOMÁS

Az út végén feltárul a Kós Károly tér, két oldalán monumentális kapukkal, közepén a 2010-ben megújult parkkal.

A teret körbeölelő műemlék épületekről: a főtér beépítésére 1912-ben kiírt meghívásos pályázatot Kós Károly zárt térfalas terve nyerte el. (Kós beszámolója saját terve ismertetéséről; legyen QR-kód mögött) A tér lakóépületeinek építése a keleti és a nyugati térfallal kezdődött. A házak közül Kós csak a 2. és 3. számút, illetve az azok között átívelő kaput tervezte. A 4. számú ház Schodits Lajos és Éberling Béla legszebb megvalósult wekerlei terve alapján készült, ennek udvarában működött a mozgóképszínház. A ház ma leginkább a Barátok közt sorozatból ismert.[QR. Ez is tervben van, hogy bemegyünk az egyik szereplővel a házba, ráadásul Szőke Zoltán, az egyik főszereplő éppen most költözött be (a való életében) a Kós 1-be] A tér szemközti oldalán a Kós Károly tér 10–11. sz. házakat és az ezeket összekötő, fagerendás kaput Zrumeczky Dezső tervezte.

Ezt követően az I. világháború miatt hosszú szünet következett, a déli és északi oldal megépítése ezért csak 1925-26-ra fejeződhetett be (ez a dátum a 14. számú ház faoromzatán látható). Ezek a házak a tér keleti és nyugati oldalán álló épületekhez képest egyszerűbb megjelenésűek, tagoltság és homlokzati architektúra szempontjából is szerényebbek. Építészeti megformálásuk nem követi a nyugati és keleti térfalra jellemző népies irányzatot, egyszerűségükben mégis értékes térfalat képeznek, gerinc- és ereszmagasságuk megfelel az eredeti, Kós Károly-féle rendezési terv előírásainak.

Jól illeszkednek a tervezett városépítészeti rendbe, azonban ezekben az épületekben utcai üzletek már nem kaptak helyet. Az alapvetően két építészeti korban megvalósult épületek tehát egyedülállóan egységes építészeti egységet alkotnak. 1994 óta a Kós Károly téri épületek műemléki védelem alatt állnak.

A katolikus templom 1930-ra készült el, tervezője Heintz Béla (aki korábban a szemközti, 15. számú házat is tervezte). Magas tornya már messziről jelzi a telep központját. A térfal megtartása érdekében bejárata nem a főtérről nyílik. Érdemes a park kerítése mentén körbesétálni és onnan megcsodálni a főtéri házakat: a tornyokat, az erkélyek fa mellvédjét, a kovácsoltvas kapudíszeket, illetve ha sikerül bejutnunk, a házak udvarán álló egykori mosókonyhákat és a lépcsőházi korlátokat.

A teret szívesen használják filmforgatások színterének, kulisszájának. 1944-ben a Kós Károly tér 13. sz. házban működő cukrászdában forgatták a Makkhetes c. film néhány jelenetét. Pont szemben, a tér túlsó sarkán áll a mára leginkább Barátok közt házként ismert épület (Kós Károly tér 4.), amely a népszerű tévésorozatban tűnik fel nap mint nap.

De feltűnnek a tér házai a 1963-ban készült Hattyúdal c. játékfilmben, az Oscar-díjas Brad Pitt-tel készült zsánerfilmben egyaránt.

Ezután sétáljunk be a parkba, és keressük fel Kós Károly 1987-ben felállított szobrát

A szobrot körüljárva lépőköveken tárul fel az erdélyi építész, író, grafikus gazdag élete. Talán a közismert fényképek, filmfelvételek miatt, melyek többsége hosszú élete végén készült, leginkább idős emberként él az emlékezetünkben, szobra is ezt sugallja. Pedig Kós pályakezdő építészként lett a Fiatalok elnevezésű alkotócsoport meghatározó tagja, akiknek a keze munkája a főtér több házán is tetten érhető.

A tér látnivalói között találjuk még a szökőkutat; a varjú, kakas, páva és pillangó motívumokkal díszített padokat és kapukat; Wekerle Sándor mellszobrát; a wekerlei önkéntesek által a centenáriumra felállított Életfát; valamint a zenepavilont (mely Kós tervei alapján eredetileg az állatkertbe került volna).

Bizonyára régebben is jó lehetett a telepről elindulni, ide hazatérni. Egykoron itt élt Kocsis Antal olimpiai bajnok ökölvívó; Tátrai Vilmos hegedűművész, Béres Ilona színművész, Sebestyén Márta népdalénekes (valamennyien Kossuth-díjasok); valamint Mesterházi Lajos és Bächer Iván írók, Laborcz Ferenc szobrászművész

Wekerletelep 2012 óta vesz részt a kizárólag önkéntesek által működtetett Budapest100-on, a százéves budapesti épületek ünnepén. A jubiláló wekerlei házakban élők és önkéntes lokálpatrióták összefogásával szerveznek a házak történetét és építészeti értékeit bemutató programokat. Olyan helyszínekre is bejuthatnak az érdeklődők, ahova máskor lehetetlen: légópince, padlás, eredeti állapotát őrző lakás, használaton kívüli mozi tárta már fel kapuját. A Budapest100 mindig egy áprilisi hétvégén kerül megrendezésre. Mivel Wekerletelepen 2028-ig minden évben lesz századik születésnapját ünneplő ház, érdemes lesz a következő években is felkeresni minket a rendezvény kapcsán!

Bíztatjuk, jöjjön vissza egy másik évszakban is, és nézze meg Wekerletelep ezer arcát: tapasztalja meg a fasorok színkavalkádját ősszel, a hólepte, csendes kisvárost télen, a madárcsicsergést tavasszal vagy egy forró nyári nap végén – a főváros aszfalttengeréből megérkezve  – a hűsítő oázisba.